aggódás
ma délután beteglátogatóban voltam a családdal, Pozsonyban.
nem jó látni egy ember érzékeny aggódását, féltő gyengeségét,
szeretetét és szerelmét könnybe zúdulva.
Amikor a gondolatok, a féltés, a pillanat úrrá lesz,
mikor már az igazságosságot és a reményt sem látjuk, ...
Csak a sok sok kérdés, kérdőre vonás, és reménytelenség lakozik belül.
Egy nagy lehelet, s mégis előkerül a zsebkendő, a könnycseppek nehéz, súlyos szivfájdalmat árulnak el, nem és nem. Miért? Miért mindez????
aggódás
töretlen,
aggódó tekintet,
reszkető szemek,
féltő arc és kezek
ismered,
félted és véded,
óvod,
bár ne volna mindez
titkon utálod
már az egész világot,
pusztitanál de tudod,
épiteni kell a boldogságot
de mihaszna?
semmi sem kedves,
csak a remény édesget,
mégis könny zúdul, féltlek
K.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése