reggel

reggel


ázott vászon,
verandán roskad
egy félholt álom,
cigarettafüst...
száll fel a égbe,
békésen kacsint fel a nap,
s csillámlik minden a fényben

apró madárzaj,
kakas kukorékol éppen,
zörren egy ajtó, s nyikorogva
tárul szét a kapuszárny

motor bőszen mordul fel,
pattan fel a kő alóla,
nagyot puffan és elhallgat,
menni készülne a gazda, s csak jajgat

ébred az utca,
felszáll a reggeli pára,
kivilágosodik szemből
még az utcák zeg-zuga

a verandán roppan egy deszka,
kedvenc macskám szökken mellém
nagyot nyújtózva, ... nyivákol,
s dorombol akárcsak tegnap

lassan elhül a bögre tea,
s édes izét kortyolgatva
ugrik ölembe a jóllakott mamlasz,
libben a hintaszék, s felriad a gazda

zúgolódás, suhanó késlekedők,
féknyikorgás és undok versenyzők,...
cippellők kopogása, gyerekzsivaly,
robogó tömegszállitók, zakatoló vonatok

reggel van, ...
settenkedik a csend,
otthonába vonul a némaság,
s nagyot köszönt az értelmetlen




K.

savanyuság

savanyuság



elmélázom,
arcod örökitette képek felett
az idő megállni kényszereg,
mert nem változott semmi sem

megszokás volt
arcodon látni az öröm jeleit,
hozzád bujni,
mint ahogy a reggeli fuvallat teszi
megdézsmálni a friss kiflivéget,
dzsuszt szürcsölni hangosan,
s közben a morzsa lepi el kebled,
mert apró csókokkal hintem a képet

hol vagy álom, édes keserüség?
szines árnyék az ablakon át
leselkedő napsugár fénye,
rám vetül és a kép elvakit

te vagy, vagy egy égi jel,
hol látom ujra mit érzek?
bőröd illata mélyen elmerül,
nyálam csordul, vágy gerjed s elül
hajamba tursz, libabőr a párnán,
lüktető vér csörgedezett éppen,
mig csukott szemmel dőltem hátra,
a párna kihült, melletem nem ülsz.

rózsaszin fellegek reggeli délibábja,
hol vagy szerelem, hiába várlak,
tegnap még öleltél, csókokat igértél,
s mára mi marad? savanyú gondolat


K.

csalódottság

csalódottság

...
mert kisirtak a szemeid,
csalódott a szived,
bánatos a lelked
és reménytelen a vágyakozásod

...
mert tudom mi van belül
de ez,
csak pillanatnyi állapot,
csak az a baj vele,
hogy a pillanat
hosszabb, mint szeretnénk

Hiábavaló

DEPECHE MODE

USELESS

Well it's about time
It's beginning to hurt
Time you made up your mind
Just what is it all worth...

All my useless advice
All my hanging around
All your cutting down to size
All my bringing you down

Watch the clock on the wall
Feel the slowing of time
Hear a voice in the hall
Echoing in my mind...

All your stupid ideals
You've got your head in the clouds
You should see how it feels
With your feet on the ground

Here I stand, the accused
With your fist in my face
Feeling tired and bruised
With the bitterest taste...





HIÁBAVALÓ

Nos, eljött hát az ido
Amikor fájni kezd a dolog
Az ido, amikor eldöntötted
Mit is ér az egész...

Az összes hiábavaló tanácsom
Mindenfajta elcsatangolásom
A te mindennemu lenézésed és
Az én örökös téged való átrázásom

Az órát figyelve a falon
Érzem az ido lassú múlását
Egy hangot hallgatván a térben
Mely fejemben visszhangzik...

Az összes bolond ideád
A fellegekben jársz
Meg kellene, nézd milyen érzés
Lent, a földön járni

Itt állok én, a vádlott
Öklöddel arcomban
Fáradtam és megsebezve
A legkeserubb szájízzel...

NFG bezárás

van, s volt

egy hely, ahol a fiatalok ismerték egymást, ahol a fiatalok jol érezték magukat, ahol a tehetség mutatkozott meg, ...
egy hely, hol szépnek éreztük a zenét, a levegőt, a legkört és a hangulatot
egy hely, mely megérintett minket, hogy a sziv dobbant ha a porondon ismerős alkotott, hol nem volt kétely, feszültség, csak igaz érzelem és baráti szeretet
egy hely, ... NFG-1-FILM, ... hittük volna, hogy véget ér egyszer, hogy a befolyás keze elér és megszüntet, hogy a farkasok vérző foga töle lesz sebes???

Az első hirt Ágicátol kaptam, majd bizonyosodtam meg róla Árpi oldalán:

http://baowah.blog.hu/2007/03/29/nfg_bezaras


és igy bucsuztattam, mert más választás nem maradt

Kristián · http://www.bckk.extra.hu 2007.03.30. 09:51:36
összegzés

nem sok az emlék, mit batyum tartogat, de attól tartok, több már nem adat
a fájdalom véges, s a vérszivók ajka érdes, nem ez, mit érdemel a mult, bezárt ajtók elött könnyes szemmel a szervezőség gyertyát gyujt
talán nem oly vészes a helyzet, de a falak csak mesélnének,
hol megannyi boldog arc volt, örömteli perc, s óra honolt
most már el kell hogy hordja az idő szele, uj idők jönnek, egy ujabb harc kezdete



Fáj, mint minden, mi rossz, s fáj, mint minden, mi jó. Fáj, mert igaz és fáj mert többnek éreztem jómagam.
Emlékezz, mert más nem marad, emlékezz, hogy el ne feledd, volt egyszer egy hely, ahol jól érezte magát a többi fiatal veled!!!

és a képgalériák, amikből már nem lesz több:

http://www.bckk.extra.hu/NFG/

http://www.bckk.extra.hu/NFG1Klub/

http://www.bckk.extra.hu/NFG1KlubWhiteman/


??? miért, a kérdés, melyre a válasz a pénz, semmi más ???
??? lesz-e még nékünk ilyen meghitt termünk ???
??? van még elég erő hozzá hogy újra kezdje a folytatást valaki ???

miért is születünk?

miért is születünk?



mi is az élet értelme? hogyan lehetne igazán megfogalmazni ahhoz, hogy elfogadható legyen az mindenki számára?

középiskolásként az érettségi irásbelin pont ezt a témát feszegettem, tanárnöm szerint hozzám képest
langyos sikerrel. legalábbis neki nem felelt meg a fogalmazásom és közepes értékelést kaptam.

ma, ide s tova 13 évvel késöbb teljesen másként látom a világot. meglehet még mindig kevesebb
élettapasztalattal, de sokkal gazdagabb vagyok már belül, mint akkor. de mégis, mi lehet az élet igazi értelme?
ki tudná ezt megfogalmazni nekem? és én hogyan tegyem? mert mi emberek mind mások vagyunk.
eleve más szociális körülmények közt élünk, növünk fel, és bár mindenkinek adatott a sikerhez vezető ut, nem
mindenkinek egyformán zökkenőmentes.

emberek vagyunk, gondolkodunk, cselekszünk, ugyanazon levegőt égetjük el és mégis, nem jutunk el mind ugyanarra a célra.
hacsak nem közös a végállomásunk. jó egyáltalán embernek lenni? az anyagi javakat jó lehet élvezni? mi is ez valójában?
mert nem biztos hogy mind fel tudjuk ezt mérni? sőt, miért is kell felmérni? csupán mert ma minden ez körül forog? a pénz.
ami néha boldogságot néha pedig mocskos dolgokat tud tenni velünk.
megváltoztat, ... de hogyan.
s ettől még nem nyerjük el azt, amit az élet értelmének nevezhetnénk. mert hiába leszel gazdag, hiába vagy szegény,
nyugodtan lehajtani a fejed sem igy sem ugy nem tudod. arany középut pedig nincs.
lehet örülni a boldogságnak, a jo dolgoknak, a hasznosaknak, a kellemeseknek, a kevésbé kellemesnek, ... és még sorolhatnám.
de lehet mindez az élet értelme? mert van, aki karrierista, van aki családcentrikus, van aki kalandor, ... és van, akinek
minden teljesen mindegy.
és igy mindenkinek más az élete értelme? már ha ez lehet az. vagy az élet értelme egy nyugodt holnap megteremtése?
vagy egy biztos jövő, amit gyermekeinknek szeretnénk?
de lehet, az élet értelme élni, kihasználni minden isten adta lehetőséget, hogy amikor lepereg az utolso pillantban elöttünk
az egész életünk, és mikor már megmereved két szemünk, az arcunkon mosoly látszodjék.
de ezt nem mindenki teheti meg, és nem mindenkinek adatik meg, hogy ilyenkor lássa az arcokat, akik mellette álltak, akik
mindig a segitségét érezték és viszonozták.
de meglehet, az élet értelme meghalni és nem más, mert ez biztos pont, ugy ahogy a kezdet és a vég. és ami közben van, mindenki
saját magának alakithatja ugy rozsaszinüvé vagy probléma mentessé, ahogyan csak szeretné. Már ha ezt a sors is igy kivánta.

sors? van ilyen? Biztosan! És állitolág kezünk nyomvonalát követve megjövendölhető. Marhaság. Miért is várnánk el azt, amit
mondanak, mikor mi is befolyásolhatjuk? Vagy mégsem?

csupa-csupa kérdés, és megválaszolatlan. De miért? Erre csak egyetlen magyarázat van, ami igy hangozhat:

vannak dolgok, amelyek nem térképezhetőek fel, mint az élet értelme. nem magyarázható meg és nem is érthető.
hiába nézzük másmilyen szemszögből, sokszerü és kifürkészhetetlen, akár a tü a szénakazalban.
ködfoltokba burkozott végtelen tenger sokasága.

lehetne fejtegetni, mint annakidején én tettem, középiskolás koromban, s ugy érzem amit irtam, igaz volt.
bár magam sem tudtam igazán akkor megfogalmazni és igy egy témát feszegetve reméltem a sikert. meglehet egy mondattal
befejezhettem volna az egészet, mégpedig a kezdő mondattal. de most sem fogom tovább fejtegetni, megteszik ezt mások
helyettem, reménytelenül. Mint ahogyan én is tettem akkor, s csak biztam a kegyelem-döfésemben.

De akkor ez volt a remény, az akkori élet értelme az iskola sikeres elvégzése.


folyt.köv.

idézet

"Ami könnyen elérhető, az a felszínen csillog. Ami érték, olykor fénytelen, és a mélyre kell ásni érte! Amiben a sokaság élvezetét leli, sivár és illanó gyönyörűséget kínál. Amiről én beszélek, az a felszínről nem látható, és bensődben derül." (Seneca)

kegyes fájdalom

kegyes fájdalom



oly rég
érintett bársonyos tapintat
piroskár arcot rezzinntő
savankás fondorlat

édes,
két kezed gyümölcse kezemben,
torkomat hüsítő nedü
mit izlel a nyelvem

ajkak,
melyek égetik vágyam fészkét,
s mások arcát csokkal hintik,
érzik hogy lüktet a vér

vadság
szabadul ki mély börtönéből,
karmolás nyoma marad meg
a testen örök emlékül

harapj,
hogy tudjam mennyire vagy éhes,
tested örjitő álomkép,
engedd, hogy szenvedni merjek.



K.

idézet

"A barátság sokkal bonyolultabb, fájdalmasabb és erőszakosabb kapcsolat, mint a szerelem. A szerelem adni és kapni akar. A barát csak adhat. Barátság, abban az értelemben, szűkszavúan, ahogy két ember, kézfogás és ígéret nélkül, egy életre jótáll a másikért."

be szép

be szép


a mosolyod és az ajkad,
a kis gödröcskék s a dombocskák,
szemed ártatlan barnasága,
s ezek mind szerénységet várnak?

a kezed érintette bársonyosság,
s az illat, mely egekbe repitő,
a félelmet leplező hidegség,
mely olvad el tőled, mint hegycsúcson a jég.

a napfény, ha az arcodon
csillámló tengerként pihen épp,
s a boldogság tölti be szived,
mert ez minden, mit vártál rég?

a vonulat, a táj és az ég,
de nélküled mit sem ér,
üres part, halkan morajló tenger,
lényege tőled teljesedik egésszé.

ha ott sétálsz, heves a szivverés,
feléd fordul a rügyező virág,
s a dús, friss szellő libben válladon,
átölel téged, hogy rád vigyázzon.



K.

minden igaz gondolat

minden igaz gondolat



sápadt hangulat, borus ég,
elfásult szivben szárazság él
ne engedd, ápold a percet,
ne hagyd hogy megessen veled
mosolyogsz? boldognak látszol,
de bensőddel többre vágyol
tudom, bár okosnak lenni könnyü,
a reménnyel élni nem egyszerü
mondd ki, ha bánt valami,
az igaz gondolatot be kell vallani
szeress, hogy téged szeressenek,
barátként adj és várd a szerelmet
nyiss utat, könnyeket untass,
egy érintés is sokra utalhat
nevess, ha ugy tartja kedved,
boldognak érezd magad, hát éreztesd
ha szived boldog lehet, ne rejtegesd,
kimondva életed nyitott könyv lehet
vágy, ... hatalom, ... ölelés, ...sirás,
ez mind csak érzés, de mily csodás
megbecsült érték, lehet ez örökre?
adj hát jelet, és igaz lesz,...
a szavak, s érzések értelme.




K.

ó mondd

ó mondd



ó mondd,
mondd miért van az,
hogy szivem dobban,
ha látom arcodat?!

ó mondd,
mondd, miért hasad
ki könnycsepekben
az igaz gondolat?!

ó mondd,
mondd, talán igaz
lehetett a perc,
mit együtt éltünk meg?!

ó mondd,
mondd hogy is lehet,
a szép emlékek
még mindig itt élnek?!

ó mondd,
mondd hogy tévedek,
gyerekes érzés
volt,... az hogy szeretlek!

ó mondd,
mondd ki hogy vége,
a múltat örzöm,
de tudom, emléknek!



K.